Sokkal jobb időben, de igazi őszben készülődtünk korán reggel az ismert helyen, Budapesten a II. kerület Törökvészi útjának végén, az erdei parkolóban.

Mire minden a helyre került, már kisebb tömeg topogott körülöttünk, s érdeklődéssel várták az első lépéseket.

Győztes csapaton ne változtass – szól a mondás, így is tettem, annyi kiegészítéssel, hogy Szabó Edina novíciusként csatlakozott hozzánk. Evvel már jelentősnek mondható létszámú Botsportos gárda vette gondozásba az érdeklődőket. (Csapatunk eddig sem szűkölködött a szekértő aktivistákban, s szám egyre nő) Gyors regisztráció, botok felvétele és már indult is a tanítást követő bemelegítés és röviddel később a túra.

Csavartam egyet az útvonalon. Nem csak hosszabb, hanem összes szintemelkedését tekintve is erősebb lett a „pálya”. Evvel együtt a kicsikre gondolva, kíméletesebb, elnyújtottabb emelkedőkkel tarkított, csendes őszi részeket bőven tartalmazó, keveset járt útvonalakat is felvonultató túra volt a november 14-ei. 

Megnéztük a Hármashatárhegyi repülőteret, a Hűvösvölgyet, ritkán járt erdőrészek sorát, az Oroszlánsziklát, mi több, még az Árpád kilátót is, ahol egy Teljesítménytúra ellenőrző pontja Váci utcát csinált a budai hegység egyébként csendes részletéből.

Közel 30 fős kis csapatunk békésen kanyargott végig az utolsó kilométereken, majd a levezetés és az elköszönés zárta a közös napot. Az utolsó mondatok – talán szerénytelenség –arról szóltak, hogy még, még több hasonlót szervezzük, ajánljunk. Ígérhetem, lesz még.

Köszönjük.

Szép erdőt, mezőt!

Nagy Gábor Botsport - P(N)W tréner